A Groove és a küzdelmes motoros hazajutás után este felkerestük a Gedung Sate épületét. Péter mindenképpen meg akarta nézni, mert a fényképeimet látva beleszeretett a hófehér, letisztult formájú, hagyományos szundanéz és klasszikus európai építészeti elemeket ötvöző, impozáns épületbe. A kosttól csak egy angkotra kellett felszállnunk, hogy odajussunk. (Tornádót otthon hagytuk, hogy pihenjen vagy inkább mi pihenjük ki a bandungi motorozás sokkját.)
A kivilágított épület nagy kapuja nyitva volt és az őrök mosolyogva invitáltak be bennünket. A főbejárat mellett találtunk egy nyitott ajtót, amelyen bekukkantva további őröket láttunk, akik singkongot (manióka) és egyéb gorenganokat (mindenféle olajban sült csemege) majszolva bámulták a tévét. Jöttünkre mind felénk fordultak, szívélyesen behívtak, megkínáltak a nassolás céljából felhalmozott étellel, és egyikük, Yanto, rögtön pártfogásába vett minket. Megmutatta a Kormányzói Palota VIP fogadótermét, ahol elegáns bútorzat, porcelán teáskészlet és Nyugat-Jáva korábbi kormányzóinak fotógalériája fogadja a fontos embereket. Felmentünk a múzeumba és a toronyba is, ahonnan most az éjszakai Bandung panorámája tárult a szemünk elé. A távolban a Monumen kivilágított tömbje őrizte a város álmát. Az épület csendes volt, csak a lépcsőházban folytak felújítási munkálatok, talán az íves korlátokat polírozták újra. Nem tudom, mennyire szokványosak a késő esti látogatók az épületben, de mi örültünk, hogy beengedtek minket, mert mindenképpen különleges hangulata volt a félhomályban derengő fehér falaknak. A nagy fogadóterem galériáján húzódó pillérsornak új dimenziót kölcsönzött az éjszakai fény-árnyék hatás és a hatalmas belmagasságú terem templomi csendet árasztott. Szerencsésnek éreztük magunkat, hogy így láthatjuk az épületet.
Megköszöntük Yanto-nak az idegenvezetést, én magamba tömtem még egy singkongot, és jó éjt kívántunk a Gedung Sate-nak.
A Gedung Sate nagytermének galériája
(10-01-20)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése