Istenek, démonok, természet és harmónia
avagy
bevezetés a balinéz hinduizmusba Indiana Jones nyomában
avagy
bevezetés a balinéz hinduizmusba Indiana Jones nyomában
Ubud környékének egyik nevezetessége a Monkey Forest, amely első pillantásra egy vadregényes kalandparknak tűnik. A LP annyit ír róla, hogy tele van majmokkal, akik előszeretettel lopják el a látogatók ingóságait (kalap, napszemüveg, kamera) és összesen három hindu szentély található a területén. Mindez meg is felel az igazságnak, de a létesítmény ennél sokkalta izgalmasabb.
Sajnos ottjártamkor egyáltalán nem voltam tisztában a hely lényegével és rendeltetésével. Azt hittem, hogy a jó üzleti érzékkel megáldott helyiek bekerítettek egy nagyobb területet, ahol elég sok majom élt, kiépítettek egy parkot, megvárták, amíg a szobrokat és kőhidakat benövi a moha, majd felhúztak a bejárathoz egy jegyárusító bódét, és már indulhatott is a zsíros üzlet. Mi lehet turizmó-csalogatóbb, mint egy majmokkal teli dzsungelpark, ahol mindenki kiélheti addig titkolt vagy elfojtott Indiana Jones- és Tarzan-vágyait. Mert ki ne akarna a kőkorlátos medence felett egy liáncsomóba kapaszkodva átlendülni? Ki ne vágyna patak feletti indahintában kurjongatni? És ki hagyná ki, ha üvöltve keresztülrohanhat egy mohával benőtt kőhídon, miközben a vérszomjas bennszülöttek üldözik. Mi akartunk, vágytunk, nem hagytuk ki, és a Monkey Forest tökéletes terepet szolgáltatott ehhez.
A blogot írva kicsit utánanéztem a dolognak és kiderült, hogy feltételezésemből csak az utolsó lépés egyezik meg a valósággal. A jegyárusító bódét valóban a jövedelmező üzlet reményében húzták fel, de a park maga nem egy játszótér, hanem Padangtegal falucska Pura Dalem szentélye.
A hely hivatalos neve Mandala Wisata Wenara Wana vagyis Szent Majom Erdő Szentély.
Hogy megértsük a hely lényegét, szükség van egy kis ismertetőre a balinéz hinduizmussal kapcsolatban. Ez a vallás nagyban eltér a hinduizmusnak a világ más területein gyakorolt formájától. A balinéz hinduizmus (hasonlóan a Lombokról ismert wektu telu-hoz) három vallás keveréke. Megtalálhatóak benne a Bali Aga, a szigetlakók eredeti vallásának elemei (az ősök tisztelete és az animizmus), illetve elemek a buddhizmusból és a hinduizmusból.
A balinéz falvakban hagyományosan három fő szentélyterület található. A Pura Puseh (a kezdet, keletkezés szentélye) mindig a falu felső végén kap helyet, Wishnu istenhez kapcsolódik és a falu alapítóira való emlékezésnek szentelték. Wishnu a balinéz hinduizmusban "az élet fenntartója", aki képes arra, hogy avatar (isten-ember) alakban inkarnálódjon, és szabadon járhat a földi és az égi világ között. A falu alapítóinak és általában az ősöknek a tisztelete a Bali Aga-ból került át a jelenlegi vallásba. A Bali Aga-ban az evilági jólét és boldogulás összefügg azzal a hittel, hogy az élők és a holtak világa között szoros kapcsolat van. Az élők csak akkor lehetnek boldogok és elégedettek, ha kellőképpen tisztelik őseik emlékét és cserébe azoktól áldásban részesülnek. A Bali Aga másik jellemző eleme az animizmus, amely szerint az élettelen tárgyak is bírhatnak lélekkel, és ezáltal segíthetik vagy akadályozhatják az emberek földi cselekedeteit és törekvéseit.
A Pura Desa (faluszentély) általában a falu közepén helyezkedik el, és itt gyűlnek össze a falu vezetői, hogy imádkozzanak és megbeszéljék az ügyes-bajos dolgokat. A Pura Desa Brahma-nak, " a teremtőnek" van szentelve, aki az alkotó tudatosság megtestesítője. Ez képezi az alapját mind a művészi kreativitásnak mind a teremtésnek, amelyek nagyon fontos tényezők a balinéz falvakban.
A Pura Dalem (halottak szentélye) a falu alsó végén van, Shiwa székhelye és temető veszi körül. Shiwa a "romboló" erő, mert az ő spirituális feladata elpusztítani a világban a rosszat. Ő készíti elő a halottakat a reinkarnációra, amennyiben megítéli, hogy az illető karmája (vagyis földi cselekedeteinek sora) jó vagy rossz volt-e. Shiwa azáltal tünteti el a gonoszt a világból, hogy megbünteti a nem megfelelően viselkedő emberi lényeket.
A Monkey Forest tehát nem más, mint Padangtegal falu Shiwának és a halottaknak szentelt szentélykerülete. A terület valószínűleg már a Bali Aga idején is tiszteletben állott, mert sok balinéz a mai napig úgy hiszi, hogy az emberi és állati lelkek különösen kedvelik a szakadékos, vízeséses, erdős zugokat. A szigeten található templomok summája, a Pura Purana szerint a 14. század közepén épült itt egy hindu szentély. A terület történetéről azonban nem szól egyéb írásos forrás, és az állandó felújítások miatt lehetetlen in situ rekonstruálni a szentélyegyüttes történetét. Az épületek sok eleme pár éves csupán, mert a hagyományosan templomépítésre használt puha vulkanikus kőzet nagyon hamar erodálódik és tönkremegy a nedves trópusi klíma alatt. Ezeket a részeket egyszerűen kicserélik. Ennek lehettem tanúja én is, amikor a félig nyitott kapun bemerészkedtem a fő szentély hátsó traktusába. A szentélyt körülvevő falon szép sorjában végigkövethettem a reliefek születésének útját az alapvonalak bekarcolásától az elnagyolt elsődleges faragáson át a kész domborműig. Meg voltam zavarodva. Habár a parkról azt hittem, hogy legfeljebb pár évtizede húzták fel a turisták kedvéért, a szentélyek ősi voltát nem kérdőjeleztem meg. Ezért furcsa volt látni, hogy még csak most készülnek a reliefek. Minden bizonnyal egy ilyen fent említett szorgos felújításnak lehettem a tanúja.
A fő szentéllyel szemben éppen építettek egy teljesen új szentélyt is. Az oda vezető út mentén pedig megfigyelhettük, hogyan lesznek az útszéli betonpárkányon elhelyezett betontömbökből játszadozó, egymást kergető, szőrös majmocskák. Itt is végig lehetett követni a faragás több stádiumát és elképzeltem, ahogy majd ezeket a most még világító szürke szobrokat is benövi a zöld moha, ahogy a vegetáció újra teret hódít magának.
A hely szent voltában maga az erdő is nagy szerepet játszik. A szent erdő mindig az ember és a természet harmonikus együttélésének jelképe. A szentély fallal körülzárt pagodái és pavilonjai, illetve az épületegyüttest körülvevő erdő a spirituális világgal való kapcsolattartás fontos helyszíne, ahol a hívők áldozatok és szertartások segítségével próbálják fenntartani az egyensúlyt ember, természet és világmindenség között. A Monkey Forest erdejében egyébként 115 különböző fafajtát azonosítottak, köztük az ún. pule bandak-ot, amely fa különleges jelentőséggel bír. Ez a fa testesíti meg az erdő szellemét, és kérgét egy varázserejű maszk készítésére használják fel. Ezt a maszkot csak a templomon belül lehet használni, és készítéséhez nem vágják ki az egész fát. A pap engedélyt kér a fa szellemétől, hogy egy darabot levághasson a kérgéből a maszkhoz. Ezáltal a fa élő lelke átszáll a maszkba is.
Mint mondottam, mindennek a helyszínen nem voltam tudatában. A majmokkal teli dzsungel hatalmas játszótérnek tűnt, ahol a légzőgyökerek függönye mögött mohával benőtt kőhíd ível át egy patakon, komodói sárkányok, majmok és démonok szobrai rejtőzködnek a sűrű növényzetben, és mindenfelé jelet keresel, habár tudod, hogy az X sohasem a kincs helyét jelöli.
(Forrás: http://www.monkeyforestubud.com/index.html )
(10-01-05)
Sajnos ottjártamkor egyáltalán nem voltam tisztában a hely lényegével és rendeltetésével. Azt hittem, hogy a jó üzleti érzékkel megáldott helyiek bekerítettek egy nagyobb területet, ahol elég sok majom élt, kiépítettek egy parkot, megvárták, amíg a szobrokat és kőhidakat benövi a moha, majd felhúztak a bejárathoz egy jegyárusító bódét, és már indulhatott is a zsíros üzlet. Mi lehet turizmó-csalogatóbb, mint egy majmokkal teli dzsungelpark, ahol mindenki kiélheti addig titkolt vagy elfojtott Indiana Jones- és Tarzan-vágyait. Mert ki ne akarna a kőkorlátos medence felett egy liáncsomóba kapaszkodva átlendülni? Ki ne vágyna patak feletti indahintában kurjongatni? És ki hagyná ki, ha üvöltve keresztülrohanhat egy mohával benőtt kőhídon, miközben a vérszomjas bennszülöttek üldözik. Mi akartunk, vágytunk, nem hagytuk ki, és a Monkey Forest tökéletes terepet szolgáltatott ehhez.
A blogot írva kicsit utánanéztem a dolognak és kiderült, hogy feltételezésemből csak az utolsó lépés egyezik meg a valósággal. A jegyárusító bódét valóban a jövedelmező üzlet reményében húzták fel, de a park maga nem egy játszótér, hanem Padangtegal falucska Pura Dalem szentélye.
A hely hivatalos neve Mandala Wisata Wenara Wana vagyis Szent Majom Erdő Szentély.
Hogy megértsük a hely lényegét, szükség van egy kis ismertetőre a balinéz hinduizmussal kapcsolatban. Ez a vallás nagyban eltér a hinduizmusnak a világ más területein gyakorolt formájától. A balinéz hinduizmus (hasonlóan a Lombokról ismert wektu telu-hoz) három vallás keveréke. Megtalálhatóak benne a Bali Aga, a szigetlakók eredeti vallásának elemei (az ősök tisztelete és az animizmus), illetve elemek a buddhizmusból és a hinduizmusból.
A balinéz falvakban hagyományosan három fő szentélyterület található. A Pura Puseh (a kezdet, keletkezés szentélye) mindig a falu felső végén kap helyet, Wishnu istenhez kapcsolódik és a falu alapítóira való emlékezésnek szentelték. Wishnu a balinéz hinduizmusban "az élet fenntartója", aki képes arra, hogy avatar (isten-ember) alakban inkarnálódjon, és szabadon járhat a földi és az égi világ között. A falu alapítóinak és általában az ősöknek a tisztelete a Bali Aga-ból került át a jelenlegi vallásba. A Bali Aga-ban az evilági jólét és boldogulás összefügg azzal a hittel, hogy az élők és a holtak világa között szoros kapcsolat van. Az élők csak akkor lehetnek boldogok és elégedettek, ha kellőképpen tisztelik őseik emlékét és cserébe azoktól áldásban részesülnek. A Bali Aga másik jellemző eleme az animizmus, amely szerint az élettelen tárgyak is bírhatnak lélekkel, és ezáltal segíthetik vagy akadályozhatják az emberek földi cselekedeteit és törekvéseit.
A Pura Desa (faluszentély) általában a falu közepén helyezkedik el, és itt gyűlnek össze a falu vezetői, hogy imádkozzanak és megbeszéljék az ügyes-bajos dolgokat. A Pura Desa Brahma-nak, " a teremtőnek" van szentelve, aki az alkotó tudatosság megtestesítője. Ez képezi az alapját mind a művészi kreativitásnak mind a teremtésnek, amelyek nagyon fontos tényezők a balinéz falvakban.
A Pura Dalem (halottak szentélye) a falu alsó végén van, Shiwa székhelye és temető veszi körül. Shiwa a "romboló" erő, mert az ő spirituális feladata elpusztítani a világban a rosszat. Ő készíti elő a halottakat a reinkarnációra, amennyiben megítéli, hogy az illető karmája (vagyis földi cselekedeteinek sora) jó vagy rossz volt-e. Shiwa azáltal tünteti el a gonoszt a világból, hogy megbünteti a nem megfelelően viselkedő emberi lényeket.
A Monkey Forest tehát nem más, mint Padangtegal falu Shiwának és a halottaknak szentelt szentélykerülete. A terület valószínűleg már a Bali Aga idején is tiszteletben állott, mert sok balinéz a mai napig úgy hiszi, hogy az emberi és állati lelkek különösen kedvelik a szakadékos, vízeséses, erdős zugokat. A szigeten található templomok summája, a Pura Purana szerint a 14. század közepén épült itt egy hindu szentély. A terület történetéről azonban nem szól egyéb írásos forrás, és az állandó felújítások miatt lehetetlen in situ rekonstruálni a szentélyegyüttes történetét. Az épületek sok eleme pár éves csupán, mert a hagyományosan templomépítésre használt puha vulkanikus kőzet nagyon hamar erodálódik és tönkremegy a nedves trópusi klíma alatt. Ezeket a részeket egyszerűen kicserélik. Ennek lehettem tanúja én is, amikor a félig nyitott kapun bemerészkedtem a fő szentély hátsó traktusába. A szentélyt körülvevő falon szép sorjában végigkövethettem a reliefek születésének útját az alapvonalak bekarcolásától az elnagyolt elsődleges faragáson át a kész domborműig. Meg voltam zavarodva. Habár a parkról azt hittem, hogy legfeljebb pár évtizede húzták fel a turisták kedvéért, a szentélyek ősi voltát nem kérdőjeleztem meg. Ezért furcsa volt látni, hogy még csak most készülnek a reliefek. Minden bizonnyal egy ilyen fent említett szorgos felújításnak lehettem a tanúja.
A fő szentéllyel szemben éppen építettek egy teljesen új szentélyt is. Az oda vezető út mentén pedig megfigyelhettük, hogyan lesznek az útszéli betonpárkányon elhelyezett betontömbökből játszadozó, egymást kergető, szőrös majmocskák. Itt is végig lehetett követni a faragás több stádiumát és elképzeltem, ahogy majd ezeket a most még világító szürke szobrokat is benövi a zöld moha, ahogy a vegetáció újra teret hódít magának.
A hely szent voltában maga az erdő is nagy szerepet játszik. A szent erdő mindig az ember és a természet harmonikus együttélésének jelképe. A szentély fallal körülzárt pagodái és pavilonjai, illetve az épületegyüttest körülvevő erdő a spirituális világgal való kapcsolattartás fontos helyszíne, ahol a hívők áldozatok és szertartások segítségével próbálják fenntartani az egyensúlyt ember, természet és világmindenség között. A Monkey Forest erdejében egyébként 115 különböző fafajtát azonosítottak, köztük az ún. pule bandak-ot, amely fa különleges jelentőséggel bír. Ez a fa testesíti meg az erdő szellemét, és kérgét egy varázserejű maszk készítésére használják fel. Ezt a maszkot csak a templomon belül lehet használni, és készítéséhez nem vágják ki az egész fát. A pap engedélyt kér a fa szellemétől, hogy egy darabot levághasson a kérgéből a maszkhoz. Ezáltal a fa élő lelke átszáll a maszkba is.
Mint mondottam, mindennek a helyszínen nem voltam tudatában. A majmokkal teli dzsungel hatalmas játszótérnek tűnt, ahol a légzőgyökerek függönye mögött mohával benőtt kőhíd ível át egy patakon, komodói sárkányok, majmok és démonok szobrai rejtőzködnek a sűrű növényzetben, és mindenfelé jelet keresel, habár tudod, hogy az X sohasem a kincs helyét jelöli.
(Forrás: http://www.monkeyforestubud.com/index.html )
(10-01-05)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése