A Denpasar körüli bypass-t (elkerülő utat) annyit használtuk az első napokban és utunk végén visszatérve Denpasarba, hogy lassan minden egyes kátyút és buckát név szerint fel tudtunk sorolni rajta.
Szállodánk, a Hotel Ratu, egy a Jl. Diponegoro-ból nyíló utcában volt. A Diponegoro pedig szépen lefutott déli irányba egészen a bypass-ig. A mi részünkön ugyan észak felé egyirányú volt, tehát ott kellett tenni egy kis kerülőt, de hazafelé tartva csak meg kellett találni az út déli végét, és már sínen is voltunk. Jó Denpasar-térkép híján erre persze csak véletlenül jöttünk rá, amikor első este Kutáról hazafelé Péter egy hirtelen sugallattól vezérelve felszólított, hogy a következő nagy kereszteződésnél forduljak balra. (Vagy ő tudta a titkot? Ki tudja!) Eleinte ugyanis az volt a felosztás, hogy én vezettem a motort és Péter volt a backfahrer (vagy Hinterfahrer?). Az eddigi, városi tájékozódás terén felmutatott teljesítményem fényében ez hatékony munkamegosztás volt. Befordultunk tehát balra, és örömmel olvastuk az utcanévtáblán a Diponegoro feliratot.
Indonéziában nem az épületek falán vannak az utcanévtáblák, hanem a kereszteződésekben. Egy adott útkereszteződésben (de természetesen csak a nagyobbakban) minden utca sarkán vékony oszlopra csavarozott zöld táblán olvasható az utca neve. A táblák a hozzájuk tartozó utcára merőlegesen vannak elhelyezve. Ha tehát állsz a piros lámpánál és látsz magaddal szemben egy utcanévtáblát, az nem a keresztben futó utca nevét árulja el neked, hanem arról bizonyosodhatsz meg, hogy te melyik úton haladsz éppen. Az adott úton való pozíciódat azonban csak azután tudod pontosítani, ha áthaladtál a kereszteződésen és meg tudtad nézni a keresztutca nevét, hiszen az a piros lámpánál állva nem mindig látszik. A másik módszer az, ha bekanyarodsz a keresztutcába és szembekerülsz annak névtáblájával. Ha azt az utcát kerested, boldogan haladsz tovább, ha meg nem, akkor legalább tudod, hogy melyik két utca sarkán vagy és jöhet az újratervezés.
A házakon, épületeken tehát nincs feltüntetve az utca neve. Egy indonéz utca azonban tele van a legkülönfélébb dolgokat áruló kis boltokkal és vendéglátóipari egységekkel, amelyek táblákon hirdetik nevüket, tevékenységi körüket és pontos címüket. Így Indonéziában közlekedve nem a házak falát, hanem a cégéreket kell nézni ahhoz, hogy kiderüljön, melyik utcában jársz éppen.
Legtöbbször a város és városrész neve is fel van tüntetve, amely különösen a Jáván megtett út alatt volt hasznos. Ha néha volt időm oldalra sandítani a motorról, a cégérekről le tudtam olvasni a város nevét, amelyen éppen áthaladtunk. Mert a városok elején és végén nincs mindig városnévtábla. Balin, Denpasar és Kuta határában láttunk olyan táblákat, amilyenek Európában is használatosak, de ez Jávára egyáltalán nem jellemző. A város közigazgatási határán egy az út felett átívelő, kapuszerű építményen olvasható általában a felirat, mint például:
"Selatam Datang di Kota Probolinggo"
Ezen kívül ugyanilyen kapuk jelölik a körzethatárokat is, mint például Banyuwangi és Situbondo között. De mindig figyelni kell, hogy mi áll a város neve előtt, "kabupaten" vagy "kota", mert ha az előbbit látod, még korántsem vagy a városban. A települések végét ugyanilyen építményekre függesztett hatalmas "Selamat Jalan" - "Jó utat" feliratok jelzik. Itt már nem jelölik mindig a város vagy falu nevét, tehát ha épp elszalasztottad az üdvözlőtáblát, akkor nem fogod soha megtudni, melyik falu lakói viselik ennyire szívükön a biztonságodat.
A nagy tartományok (propinsi), mint Jawa Barat (Nyugat-Jáva), Jawa Tenggah (Közép-Jáva) vagy Jawa Timur (Kelet-Jáva) illetve a körzetek (kabupaten) és nagyobb városok (kota) határában bizton számíthatsz az üdvözlő táblára, míg ez a kisebb falvakról (desa) nem mindig mondható el. Ehhez hozzá kell még vennünk, hogy Indonéziában a települések sokszor összeérnek, a nagyvárosokhoz észrevétlenül tapadnak hozzá a környező falvak. A nevek alapján ismeretlenként pedig nem tudod megállapítani, hogy az egy városrész vagy egy a várossal már teljesen összeolvadt, agglomerációvá vált külön település. Éppen ezért egy 200 km-es úton néha nehéz megállapítani, hogy melyik városban is vagy tulajdonképpen. Csak nagy vonalakban sejtheted: valahol Probolinggo után de még Situbondo előtt ... valahol ...
(10-01-02)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése