Ne! Ne ugorjátok át ezt a bejegyzést! Nem adtam a gümőkórról szóló orvostudományi értekezés írására a fejem! Nézzétek csak meg jobban! Nem a TBC-ről (Tuberculosis) fogok írni, hanem arról, hogyan indult nem túl hosszú útjára a világ első indonéz-magyar popzenekara, a TCB vagyis a Ten Concerts Band.
Az ötlet természetesen Tünde agyából pattant ki. A soha meg nem pihenő ezernyi kis fogaskerék zakatolása egyszer csak ritmussá majd dallammá állt össze, és Tünde határozottan híres magyar dalok indonéz nyelvű verzióját vélte kihallani belőle. Valahogy így történhetett, és egy nap közölte velem:
- Ildi! Együttest alapítunk!
- Együttest? De hát nem is tudunk énekelni, és ha még tudnánk is, ki ír nekünk számokat? - kérdeztem elképedve.
- Nem kellenek új számok! Magyar dalokat fogunk énekelni, de lefordítjuk indonézre! A fiúk (Abang és Ade) megtanulják a zenét, mi meg énekelünk!
- De én nem vagyok elég jó, hogy színpadon énekeljek ... - próbálkoztam tovább, de aztán lassan feladtam.
Valóban, egyikünk sem énekel elég jól ahhoz, hogy kiállhassunk egy színpadra, de meggyőztük magunkat, hogy bule voltunk, illetve a dalok köré kerekített színházas-táncos show-műsor majd elvonja a nézők figyelmét szánalmas vonyításunkról. És ahogy egyre többet gondolkoztunk a banda koncepcióján, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy Indonéziának szüksége van egy magyar-indonéz zenekarra, amely finoman ötvözi a szórakoztatóipart a társadalomkritikával.
Egy január végi hétfői napon Tünde, Ade és én beültünk a kocsiba és felmentünk Jakartába. Az utazás célja sokáig nem volt tiszta, ahogy ez általában Indonéziában szokásos. Ade és Abang egy ikerpár, akiket még decemberben ismertünk meg Tünde cseh darmasiswa lakótársa, Renata révén. Hamar összebarátkoztunk velük, mert már nagyon szomjaztuk a velünk nagyjából egykorú, értelmes, kedves és vicces férfiak társaságát. A fiúk mesterségüket tekintve zenészek. Ade dobol, Abang pedig gitáros. Utóbbi minden hétfőn Jakartában tanít az IMI-ben (Institut Musik Indonesia), és utána gyakran mennek át a nagynénjük házába, ahol egy full-extrás stúdió várja őket "latihan" (próba) céljából. A LikeEarth Facility nevű stúdiót az egyik unokatestvérük építtette fel jó borsos áron. Ezen uncsitesó (indonézül: sepupu, Sepupu!!! SEPUPU!!! - hahaha, még most sem bírom ki röhögés nélkül, ha meghallom ezt a szót :) állítólag egy Indonézia szerte híres zenész, aki ottlétünkkor kedvesen felajánlotta nekünk a házi-wifi jelszavát, de a sepupuktól elkérte a stúdió bérleti díját, óránként 60ezer rúpiát.
De ne szaladjunk előre! Reggel a kocsiban ülve még nem volt világos az aznapi program. Tünde azt gondolta, hogy a fiúk azért viszik őt Jakartába, hogy próbálják azt a számot, amiben Tündének majd táncolnia kell. Ade viszont azt magyarázta, hogy ez az Abang, Rodek és Ade alkotta trió próbája lett volna, de mivel Rodek (a Sambasunda egyik zenésze és René barátja) az utolsó pillanatban lemondta, a próba átalakult a Ten Concerts Band első munkamegbeszélésévé. A program maga végül annyi volt, hogy elmentünk Abangért az IMI-be, ott megebédeltünk a kantinban, majd átmentünk a LikeEarth Facility-be. Ott bemutatkoztunk a nagynéninek, megnéztük a menő stúdiót, megismerkedtünk a tulajdonos sepupuval és azzal az idősebb bácsival is, aki a család mindeneseként szinte egymaga építette fel a stúdiórészt. Ezután kiültünk a lugasba egy-egy kávéval, és a Jakartára nem jellemző, egészen embernek való klímában elkezdtük a megbeszélést.
De ne szaladjunk előre! Reggel a kocsiban ülve még nem volt világos az aznapi program. Tünde azt gondolta, hogy a fiúk azért viszik őt Jakartába, hogy próbálják azt a számot, amiben Tündének majd táncolnia kell. Ade viszont azt magyarázta, hogy ez az Abang, Rodek és Ade alkotta trió próbája lett volna, de mivel Rodek (a Sambasunda egyik zenésze és René barátja) az utolsó pillanatban lemondta, a próba átalakult a Ten Concerts Band első munkamegbeszélésévé. A program maga végül annyi volt, hogy elmentünk Abangért az IMI-be, ott megebédeltünk a kantinban, majd átmentünk a LikeEarth Facility-be. Ott bemutatkoztunk a nagynéninek, megnéztük a menő stúdiót, megismerkedtünk a tulajdonos sepupuval és azzal az idősebb bácsival is, aki a család mindeneseként szinte egymaga építette fel a stúdiórészt. Ezután kiültünk a lugasba egy-egy kávéval, és a Jakartára nem jellemző, egészen embernek való klímában elkezdtük a megbeszélést.
ABANG - Guitar
Tünde készített egy válogatást régebbi és újabb magyar számokból, amelyeket meghallgattattunk a fiúkkal, hogy együtt alakítsuk ki a banda repertoárját. Kb. 20 számot választottunk ki, amelyek esetében még fenntartottuk a további szelekció jogát. Olyan dalok kerültek fel a listára, mint a "Porsche Szerelem", a "Szabadság vándorai", de volt Neoton Família, Hooligans, Quimby, Takáts Eszter és Péterffy Bori is, hogy csak párat említsek. A terv az volt, hogy ezen dalokat lefordítjuk indonézre, megtanuljuk énekelni és játszani, majd előadjuk őket. Hogy hol? Ahol tudjuk! Egyetemek rendezvényein, művházakban, és persze az STSI-n.
ADE - Drum
Az együttes sajátsága az volt, hogy összesen tíz koncertet terveztünk, se többet, se kevesebbet. Ezért lett a nevünk Ten Concerts Band, vagyis TCB. A repertoár variálására és feldobására is voltak ötletek: az adott koncert dalait felfűzzük egy történet vonalára, a Oroszlán Szonja "Tépj szét" című számához nagy tánckarral kialakított koreográfiát terveztünk, a közönség a koncert elején kiválaszthatja, hogy melyik ruhát viseljünk, stb.
ILDI - Vocal
TÜNDE - Vocal (csak itt épp a dobot bitorolja)A show mellett nagy szerepet kapott a koncepcióban a társadalomkritikai vonal is. Cserháti Zsuzsa "Boldogság, gyere haza" című dala sok indonéz feleség helyzetét szemlélteti, hiszen eddigi tapasztalataink alapján itt nem okoz nagy lekiismeret furdalást a férfiaknak, ha csalják a feleségüket. (Lásd bővebben: Suami-k, istri-k, pacar-ok)
Bródy János dala, a "Mama, kérlek" egy másik társadalmi jelenségre utal tökéletesen finom formában. Indonéziában sok az olyan házasság, amely azért köttetett, mert az első baba véletlenül becsúszott. Ez sokszor még tizenéves korban fordul elő, és mivel itt tilos az abortusz, viszont ilyen esetben kötelező a házasság, hát egybekel a tényleg nagyon ifjú (17-19 éves) pár. Elképzeltük, ahogy egy szép indonéz kislány énekli a színpadon az "én azt hiszem, hogy véletlen csupán, hogy éppen ő az én apám" sorokat ... hátborzongatóan találó és szívfájdítóan igaz ... csak azon aggódtunk, hogy egyáltalán megértsék a finom utalásokat ...
Hát ilyesmiket tervezgettünk a jakartai lugasban, nem törődve azzal, hogy nem tudunk énekelni, vagy hogy mekkora munka lesz lefordítani a dalokat. Hol máshol alapítson együttest az ember lánya, ha nem Indonéziában, ahol minden második ember egy bandában játszik vagy énekel, ahol a téged illető pozitív diszkrimináció miatt úgy érzed, neked mindent szabad, és ami amúgy is egy valószerűtlen, minden általad ismert törvényt és szabályt meghazudtoló mesevilág, ahol minden lehetséges és te mindenre képes vagy ...
Bródy János dala, a "Mama, kérlek" egy másik társadalmi jelenségre utal tökéletesen finom formában. Indonéziában sok az olyan házasság, amely azért köttetett, mert az első baba véletlenül becsúszott. Ez sokszor még tizenéves korban fordul elő, és mivel itt tilos az abortusz, viszont ilyen esetben kötelező a házasság, hát egybekel a tényleg nagyon ifjú (17-19 éves) pár. Elképzeltük, ahogy egy szép indonéz kislány énekli a színpadon az "én azt hiszem, hogy véletlen csupán, hogy éppen ő az én apám" sorokat ... hátborzongatóan találó és szívfájdítóan igaz ... csak azon aggódtunk, hogy egyáltalán megértsék a finom utalásokat ...
Hát ilyesmiket tervezgettünk a jakartai lugasban, nem törődve azzal, hogy nem tudunk énekelni, vagy hogy mekkora munka lesz lefordítani a dalokat. Hol máshol alapítson együttest az ember lánya, ha nem Indonéziában, ahol minden második ember egy bandában játszik vagy énekel, ahol a téged illető pozitív diszkrimináció miatt úgy érzed, neked mindent szabad, és ami amúgy is egy valószerűtlen, minden általad ismert törvényt és szabályt meghazudtoló mesevilág, ahol minden lehetséges és te mindenre képes vagy ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése