Heti Hírmondó

Ildikó-nap - Fesztivál a Gedung Sate előtt - Pak Kumis warungja - d'Groove Grand Opening - Modell és managere - Jazzkoncert a Café Halamanban és az otthon felejtett Tünde esete

Szerdán Ildikó-nap volt. Ez itt senkit nem érdekelt, mert nem ismerik a névnap intézményét.

Este Adéval, Abanggal és Hartival kimentünk a Gedung Sate elé, ahol valami fesztiválféle volt. Rengeteg standból ezerféle zene szólt, rádióállomások hirdették magukat, a két nagy színpadon pedig bandungi művészek léptek fel. Találtunk egy fura autót, aminek nyitott csomagtartójából egymillió decibellel üvöltött a zene és egy LCD monitor valamint egy csomó hangszóró képezte a belső kialakítását. Akkor sem értettem és most sem tudom, milyen rendezvény volt ez, és időm sem volt időm kideríteni, mert hamarosan elkezdett esni az eső, hát bemenekültünk egy warungba.

A zeneautó

Pak Kumis egy szép napon nagyon unatkozhatott, és nem talált más elfoglaltságot, mint hogy a warungjában kapható különböző ételeknek mókás kódokat találjon ki.  A kódok igazából az étel nevéből kialakított mozaikszavak. A mozaikszavak képzése egyébként is indonéz szenvedély, de itt már kényszeres jelenséggel állunk szemben.
A roti (kenyér), pisang (banán) és indomie (smack) különböző fajtáit kínálta az étlap:

ROBU - Roti Bumbu (fűszeres kenyér)
ROKJU - Roti Keju (sajtos kenyér)
ROPISJU - Roti Pisang Keju (banános sajtos kenyér)

PISKECOK - Pisang Keju Coklat (sajtos csokis banán)

INTEL - Indomie Telor (smack tojással)

KOPSUS - Kopi Susu (kávé tejjel)
JERPAN - Jeruk Panas (forró narancslé)
FANDI - Fanta Dingin (hideg fanta)

Pak Kumis étlapja

Tudom, hogy ezeket olvasva sokakat esetleg nem a mozaikszavak elméssége köt le, hanem annak elképzelése, hogy milyen is lehet a forró narancslé. Hát, igen ... megértem a kételyt. És el is oszlatom. A forró narancslé valóban undi. De mit várunk egy olyan helytől, ahol imádják a vajas-sűrített tejes-csokis-reszeltsajtos szendvicset!

Pénteken évnyitó ünnepséget tartottak a d'Groove-ban. Tünde, Rene és Yuni, mint a fitness center instruktorai bemutatót tartottak tudományukból (Rene nem tanít a Groove-ban, ő csak plussz bulénak kellett). Amikor Adéval megérkeztünk az épület elé, hatalmas tömeg fogadott, akik a környékről özönlöttek oda, hogy a főbejárat előtt felállított színpadon folyó műsort élvezzék. DJ-k és kisebb együttesek szórakoztatták a pórnépet, míg a legfelső szinten hatalmas fogadás volt a meghívóval rendelkezők részére. Szerencsére tőlünk senki nem kért meghívót, így nyugodtan besétálhattunk és elvegyülhettünk az ünneplőbe öltözött tömegben. A legfelső szinten található tornateremben felállítottak egy méretes színpadot és szabályos sorokba rendezett székek várták a többszáz meghívottat. Rutintalanul megvacsoráztunk indulás előtt, így csak unalmunkban ettünk a sokféle kajából, amíg arra vártunk, hogy végre történjen valami. Nagy sokára elkezdődött a műsor, természetesen a szokásos beszédekkel, majd díjkiosztóval (az év fitness tanára, az év fitness guruja, az év testépítője, stb.) folytatódott és a legvégén következtek a bemutatók. Tünde ezzel is megszenvedett. mint minden fellépésével, amiben kettőnél több volt az indonéz, hiszen ők nem a pontosságukról és a munkabírásukról híresek, de végül rendben lement a produkció. És kaptak nagyon menő groove-os melegítőt, ami nyilván megért minden szenvedést. :) Otthagytuk kézjegyünket az előtérben felállított, vendégkönyvként funkcionáló táblán is. A Groove tulajdonosa ezen remélte begyűjteni a prominens személyek aláírásait és az ilyenkor kötelező jókívánságokat. Tünde óráit akkortájt elég gyéren látogatták, így az ő kezéből a "Ne rúgjatok ki! Kérlek, légyszi!" felirat került a sok "selamat", "good luck" és "sukses" közé. Én pedig hálát rebegtem a melegvizes zuhanyért.

Szombaton Tündének munkamegbeszélése volt két fotóssal, amire elhívta Adét is, mint managerét. Ade ezt a státuszt még korábban kapta Tündétől, és volt is egy próbálkozása, hogy modellmunkát szerezzen neki, de kevésbé volt sikeres, mint Dey Rene esetében. A megbeszélésre én is elkísértem őket, mondván, hogy utána úgyis együtt megyünk majd Lembangba, ahol Rene, Rodek, Dey és Lenny vár minket. A megbeszélés folyamán megmutatkozott, hogy Ade és Tünde merőben más tárgyalási technikát szokott alkalmazni, amiből aztán vita is kerekedett kettejük között. Aznap este nem pecsételte kézfogás az üzletet, a szokásos "még gondolkodunk és jelentkezünk"-szöveggel távoztak a fotósok. A nézeteltérés aztán meghatározta az egész este hangulatát, és az sem segített, hogy Lembang hideg levegőjén fagyoskodtunk, mert nem készültünk a klímaváltozásra.

Vasárnap este Jazz-összejövetel volt a Café Halaman-ban, ahol megjelent a fél Kramadibrata klán, illetve mindenki a bandából, kivéve Tündét, aki egy félreértés folytán otthon maradt. Szó szerint. Otthon lett hagyva, mert minden járművel rendelkező résztvevő azt hitte, hogy valaki más veszi fel és hozza el Tündét a Buah Batu-ról. Ő meg későn kezdett el telefonálgatni, és már mindenki a Dago környékén járt. Messze lett volna a Buah Batu visszfordulni, Tündének meg nem volt kedve angkotba szállni, főleg hogy az volt az érzése, senki nem akar vele találkozni, hiszen egyébként miért hagytuk volna otthon. Ettől aztán én is utáltam az egész estét, mert végig azon fortyogtam, hogy Tünde most miért hiszi azt, hogy mindenki utálja, mikor csak egy ostoba félreértésről van szó. Utólag azonban kiderült, hogy nem dőlt össze a világ és legalább jó pár bejegyzést feltett a régóta elhanyagolt blogjára. A jazzkoncert meg jazzkoncerthez híven uncsi volt, és végül én is hamar leléptem.

http://picasaweb.google.com/kenildem/DGrooveGrandOpening2010#

(10-03-08 / 10-03-14)