A wektu telu Lombok őslakosainak, a sasakok-nak (ejtsd: szaszak) sajátos vallása. Hívei muszlimnak vallják magukat, de vallásgyakorlatuk jelentősen eltér az ortodox iszlámétól, amennyiben öt helyett csak háromszor imádkoznak egy nap, nem zarándokolnak Mekkába, harminc helyett csak három napot böjtölnek a Ramadhan ideje alatt és szívesen esznek disznót.
Sasak nyelven "wektu" eredményt, míg "telu" hármat jelent, s a név a vallásban uralkodó többrétű hármasságra utal:
A wektu telu három vallás, az iszlám, a balinéz hinduizmus és az eredeti sasak animizmus furcsa ötvözete. Allah az egy, igaz Isten, Mohamed a kötelék Isten és ember között, míg Ádám egy lelket kereső lény. Allah, Mohamed és Ádám a nap, a hold és a csillagok hármasságának, míg ezek a mennynek, a földnek és a víznek felelnek meg. Az emberi fej, test és a végtagok a kreativitást, az érzékenységet és a hatalmat jelképezik. A wektu telu hívének három kötelessége az Istenben való hit, ellenállás a gonosz kísértésének és a közösségben végzett hasznos, segítő munka.
A sasak animizmus hatása főleg a születés és a halál körüli szertartásokban érhető tetten.
Hitük szerint a születéskor négy "testvér" távozik az anyaméhből: a vér, a petesejt, a méhlepény és a magzatvíz. A méhlepényt különös tisztelettel kell kezelni, különben a négy testvér árthat a gyermeknek. Ezért áldozatot mutatnak be, a méhlepényt elföldelik és az újszülöttet hamuval szórják be. A későbbiekben további óvintézkedéseket tesznek, hogy ne érje baj vagy ártalom a gyermeket, pl. 105 naposan levágják a haját. A fiúkat 6 és 11 éves koruk között körülmetélik és nagy ünnepség keretében fából készült lovakon vagy oroszlánokon végigcipelik őket az utcákon. Jó buli lehet, főleg frissen körülmetélve ... :)
A wektu telu-k lelke tovább él a test halála után is, ezért mind a halott testnek, mind az ősök lelkének különös figyelmet szentelnek. A halott testét megmossák egy szent ember jelenlétében és fehér lepedőkbe, majd zsákvászonba tekerik. A ravatalozás a Korán olvasásával és az ősökhöz való imádkozással telik, majd elföldelik a halottat a temetőben, fejével Mekka felé, mialatt megint a Koránt olvassák fel, először szanszkrit, majd arab nyelven. A férfiak sírjára faragott fatárgyakat, míg a nőkére dekoratív fésűket helyeznek. Pontosan ezer nappal a temetés után szent vízzel spriccelik be a sírt és a fából készült adományokat kövekre cserélik.
A wektu-k úgy hiszik, őseik visszatérnek majd egy napon, hogy megáldják utódaikat. Ha valaki meg akarja idézni wektu telu ősapáit, három rítust kell elvégeznie: szent mantrák olvasása illetve bételdió és egy tálnyi forrásvíz felajánlása.
A wektu telu híveinek hivatalos száma elég alacsony (kb. 30.000), mert Lombok lakosságának nagy része az iszlám helyi, ún. wektu lima verzióját vallja. A név arra utal, hogy a hívek, az ortodox iszlám elvásárainak megfelelően, naponta ötször imádkoznak. A fiatalok egyre inkább ez utóbbi szabályait követik, de az idősebbek és a kis hegyi falvakban vagy a dzsungelben elszórtan élők életét még mindig a három vallás rituális kavalkádja határozza meg.
Nos, ezen érdekes információk birtokában lelkesen indultunk el a Mataram mellett található Pura Lingsar-hoz. Az 1714-ben épült szentély különlegessége, hogy van egy hindu és egy wektu telu része. A hindu szentély a magasabb északi teraszon épült és oltára három részből áll. A bal oldali emelvényt Lombok szent hegye, a Gunung Rinjani, míg a jobb oldalit az istenek Balin emelkedő lakhelye, a Gunung Agung felé tájolták. A középső oltárrész a két hegy és így a két sziget isteneinek és embereinek egységét hivatott jelképezni.
A déli, alacsonyabban fekvő teraszon alakították ki a wektu telu szentélyt. Mielőtt beléptünk volna, egy sárga vászonövet kellett a derekunkra kötni. A szentély jellegzetes eleme egy kő medence, amelynek négy oldalába egy-egy mély, barlangszerű fülkét vájtak a víz szintje alatt. Itt rejtőzködnek a szent angolnák, amelyeknek a vízbe morzsolt főtt tojással lehet áldozni, és egyben kicsalogatni őket a búvóhelyükről fotózás céljára. Ottlétünkkor más lelkes látogatók (vagy hívek?) vettek néhány tojást, és egy asszony a medence szélén térdelve, a tojást a vízbe szórva és a kőfalat nagy erővel, ritmikusan csapkodva próbálta kinyerni az állatokat a barlangból, sajnos eredménytelenül.
Ezek a szentélyek szabadtériek, az oltárok domborművekkel és szobrokkal díszített, magas kőkerítésen belül helyezkednek el. A hindu szentély oltárai előtt pár színes ruhás fiatal térdelt imádkozva és áldozva, míg a levegőt füstölők illata töltötte be. A wektu telu-udvarban inkább csak ételszagot éreztünk, ahogy az asszonyok főzték a (szent?) ebédet, miközben zajos gyerekcsapat rohangált le-föl az oltárra helyezett, rongyokba burkolt kövek felügyelete mellett.
Senggigi felé megálltunk Pura Batu Bolongnál is, ahol szintén fel kellett kötni a sárga övet és a bejárat melletti perselybe adományt dobva beléphettünk a tengerparton épült szentély területére. Batu Bolong neve lyukas sziklát jelent, és az oltár valóban egy sziklára épült, amelyet hosszúkás formájú, függőleges lyuk fúr át, így a tenger hullámai néha elöntik a vigyázatlan bámészkodók lábát. A szikla tengerbe nyúló kövein halászok teljesítették napi penzumukat, míg az oltár előtt egy idős és egy középkorú asszony ill. egy huszonéves fiú végzett valami wektu telu szertartást, virágokat morzsolva és egymás homlokára vizet spriccelve.
Miután minket is bespricceltek a tenger hullámai a hatalmas szélben, hazasétáltunk Batu Bolongtól, és este kangkung-ot főztünk. Ez egy spenótszerű zöld növény, de sokkal vastagabb a szára. Anett ropogósra sütötte wokban paradicsommal, hagymával és fokhagymával. Nyamm, fincsi volt!
(09-09-22)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése