A Gedung Merdeka

A Gedung Merdeka, a "Függetlenség Épülete", Concordia néven kezdte pályafutását 1895-ben, amikor a Societeit Concordia tartotta itt összejöveteleit. E társaság a Bandungban és környékén élő európaiakat, elsősorban hollandokat tömörítette magába. 1921-ben C. P. Wolff Schoemaker tervei alapján felújították az épületet, hogy ezzel az akkori Indonézia legelőkelőbb, legjobban felszerelt, és legmenőbb art deco stílusú klubépülete legyen. A bal szárnyat A. F. Aalbers 1940-ben alakította ki mai formájára.

A japán megszállás alatt szintén kulturális központként működött, Indonézia függetlenségének 1945-ös kikiáltása után a japán csapatok ellen küzdő fiatalság székháza, majd Nyugat-Jáva tartományi kormányzójának hivatala lett.

Mai nevét 1955. április 7-én kapta Soekarno elnöktől, miután az április 18-24. között itt tartandó Ázsia-Afrika Konferencia tiszteletére előzetesen szépen felújították. A konferencia után különböző állami és katonai szervek használták az épületet egészen 1980. április 24-ig, amikor is, a nevezetes történelmi esemény 25. évfordulóján, Soeharto elnök megnyitotta az Ázsia-Afrika Konferencia Múzeumát.

A múzeumba lépve egy dioráma fogadja a látogatót, amelyet 1992-ben a Non-Aligned Movement 10. Csúcstalálkozójára állítottak fel. A dioráma az Ázsia-Afrika Konferencia nyitóülését jeleníti meg. Soekarno elnök épp elkezdi vagy befejezi "Let a New Asia and a New Africa Be Born" című megnyitóbeszédét, esetleg pont hatásszünetet tart leghíresebb szavai után:

"mi, a konferencia résztvevői, különböző nemzetek gyermekei vagyunk, különböző történelmi, társadalmi és kulturális háttérrel, más-más vallással, más-más politikai meggyőződéssel, sőt más-más bőrszínnel, de mégis képesek voltunk egyesülni, hisz közös bennünk a gyarmatosítás keserű tapasztalata és a világbéke utáni vágy."

A mögötte ülő államfők nevét kis tábla jelzi, de én nem írtam le, így csak feltételezni tudom, hogy a konferenciát életre hívó öt ország miniszterelnökei és még valaki veszi nagyon komolyan magát "Bung Karno" mögött.

Az Ázsia-Afrika Konferencia Indonézia, India, Pakisztán Myanmar és Sri Lanka kezdeményezésére jött létre, és 1955. április 18-24. között tartották Bandungban 24 ázsiai és afrikai ország részvételével. A találkozó célja az volt, hogy megerősítse és szabályozza a részt vevő országok közötti gazdasági, kulturális és politikai együttműködést, amelynek segítségével sikeresebben vehetik fel a harcot a gyarmatosítókkal szemben.

A konferencia végén megszületett a "Dasa Sila Bandung", a tíz bandungi alapelv:

- az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása;

- az egyes országok területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása;

- minden nemzet és faj egyenlőségének elismerése;

- annak elismerése, hogy minden nemzetnek joga van megvédeni saját magát egyedül vagy közösen az ENSZ vonatkozó Kartájának tiszteletben tartásával;

- és további hasonló elvek, amelyek a világbékét és a nemzetközi együttműködést hivatottak elősegíteni.

Az Ázsia-Afrika Konferenciát számos hasonló találkozó követte, és a "Spirit of Bandung" 1961-ben teljesedett ki, amikor a belgrádi csúcstalálkozón India, Ghána, Egyiptom, Indonézia és Jugoszlávia (miniszter)elnökei a szervezet hivatalos kereteinek elfogadásával létrehozták az "El nem kötelezettek mozgalmát" (Non-Aligned Movement-NAM). Bandung szelleme hívta életre a Harmadik Világot, amely fogalommal a független India első miniszterelnöke, Dzsavaharlal Nehru, azokat az államokat jelölte, amelyek a hidegháború alatt nem léptek szövetségre sem a keleti, sem a nyugati blokkal, hanem egy harmadik, alternatív gazdasági és politikai utat próbáltak választani.

A múzeum maga a konferencia történetéhez kapcsolódó fotókat és tárgyi emlékeket gyűjti és állítja ki. Az állandó kiállítás bemutatja a konferencia előzményeit, eseményeit és történelmi hatását, a résztvevő országokat és a Gedung Merdeka történetét.

Az Ázsia-Afrika Konferencia és a Non-Aligned Movement történetéről és hatásáról átfogó összefoglalás született Tarrósy István tollából:

Az el nem kötelezettek mozgalma 1955-2005. A 'harmadik út' a világpolitika rendszerében". Pécsi Politikai Tanulmányok III. PTE. 2006. 63-72.

Az Gedung Merdeka nagytermében, ahol anno a konferencia megnyitóját tartották, zászlók sora reprezentálja a Desa Sila-hoz vagyis Bandung szelleméhez csatlakozó országokat, a kis pulpitus és a nagy gong előtt pedig fotók végeláthatatlan sorát készíthetik a lelkes látogatók. Mi is így tettünk, miután meghallgattunk néhány beszédet a főiskola tanáraitól. Ezeket nem tudom oly pontosan idézni, mint Soekarno elnök szavait, mert nem értettem belőlük egy mukkot sem.

(09-11-14)