A Kelas Satu új összetétele és az UAS - Már megint németóra - Könyvnárcizmus - Motorpróba 2 - A Tropicana
Eljött az Ujian Akhir Semester, vagyis a félév végi vizsgák ideje. A rendszer most sem változott sokat, ugyanolyan feladatokat kaptunk a vizsgán, mint az órákon. Természetesen mind írásbeli volt, nehogy véletlenül meg kelljen szólalnunk indonézül. Megint elővehettük a szótárt, tehát a megírt feladatsor nem a tudásunkat, hanem a szótárazásban szerzett gyakorlatunkat mérte fel.
Az első osztály három koreaival, Milénával és velem indult, de a félév végére megváltozott az összetétele. A koreaiak eltűntek, csak Mojin maradt, aki egyre ritkábban járt be. Helyettük sokkal izgalmasabb és életrevalóbb osztálytársakat kaptunk. Először Joseph és Maritje érkezett Pápua Új-Guineából. Kettejük közül Joseph a barátkozóbb, jól beszél angolul, mert náluk az az egyik hivatalos nyelv, csak éppen nem a British vagy US, hanem a Papua English szavai hagyják el az ajkát, amelyek számunkra néha kínainak hangzanak. Olyan tájszólásban beszél, amely nemhogy elősegítené, hanem gátolja a kommunikációt.
Hasonló a helyzet Peun, a laoszi srác esetében is. Nagyon komoly koncentrációt igényel, hogy megértsem a mondandóját, de szerintem ő is így van az én angolommal, mert állandóan visszakérdezgetünk egymásnak.
Iva Madagaszkárról érkezett és ott van még Avril, Zimbabwéból, aki fekete, gyönyörű, kedves és okos. Egy jelenség!
Az első osztály három koreaival, Milénával és velem indult, de a félév végére megváltozott az összetétele. A koreaiak eltűntek, csak Mojin maradt, aki egyre ritkábban járt be. Helyettük sokkal izgalmasabb és életrevalóbb osztálytársakat kaptunk. Először Joseph és Maritje érkezett Pápua Új-Guineából. Kettejük közül Joseph a barátkozóbb, jól beszél angolul, mert náluk az az egyik hivatalos nyelv, csak éppen nem a British vagy US, hanem a Papua English szavai hagyják el az ajkát, amelyek számunkra néha kínainak hangzanak. Olyan tájszólásban beszél, amely nemhogy elősegítené, hanem gátolja a kommunikációt.
Hasonló a helyzet Peun, a laoszi srác esetében is. Nagyon komoly koncentrációt igényel, hogy megértsem a mondandóját, de szerintem ő is így van az én angolommal, mert állandóan visszakérdezgetünk egymásnak.
Iva Madagaszkárról érkezett és ott van még Avril, Zimbabwéból, aki fekete, gyönyörű, kedves és okos. Egy jelenség!
A Kelas 1 az első félév végénKedden este találkoztam külön Teguh-val, aki be akarta mutatni nekem a kis barátnőjét, meg gondolom meg akart mutatni engem neki. Vesztemre kitalálta, hogy szeretne németet tanulni és felajánlotta, hogy cserébe tanít engem arabul, ami jópofa lenne, csak minek, amikor még indonézül sem tudok rendesen. Már százszor megfogadtam, hogy nem tanítok németet többet, ha nem muszáj, de most is az történt, mint az elmúlt száz esetben: a végén csak igent mondtam. Cserébe nem arabul fogok tanulni, hanem veszek indonéz társalgási órákat tőle. Hát, majd meglátjuk, mennyire fog működni! Jövő héten kezdünk.
Szerdán a kedvenc könyv volt a téma az angolcsoportban. A legjópofább Teguh volt, akinek a kedvenc könyve a sajátja! :) Mármint ő a szerző. Angol szakosként írt egy angol-indonéz társalgási kézikönyvet, amely tartalmaz ország - és kultúrismereti részeket is. A könyv oktatási célra készült, Teguh tudja használni a magántanítványaival is, és az elsőéves angolszakosoknak is segítséget jelent majd. Már kiadót is talált hozzá! Nagyon ügyes, kíváncsi vagyok magára a könyvre!
Este tovább mélyítettem kapcsolatomat a motorkerékpár intézményével. Mentem néhány kört az utcában Harold félautomata motorjával. Na jó, az túlzás, hogy kört, mert befordulni nem tudtam, de haladtam egyenes vonalban kettesben. Az is valami! :)
Szombat este elmentünk a Tropicana nevű szórakozóhelyre Renével és ismerőseivel: egy leszbikus és egy ikerpárral. Utóbbiak az ikerség tényéből kifolyólag sosem ülnek egymás mellé. Aba és Ade egyébként velünk, ill. velem egy korúak és a meglepően normális fajtából valók. Értelmesek, kedvesek és viccesek. Ez utóbbi azért nagyon fontos, mert az indonézeknek ugyan van humorérzéke, csak ritkán fordul elő, hogy mi is ugyanazt találjuk viccesnek, amin ők fakutyaként vihognak. E két srácnak nyugati humora van, és a velük való találkozás döbbentett rá, hogy a Tünde-Ildi duóból mennyire hiányzik a fiúk humora és társasága. Tiszta felüdülés volt!
A Tropicana egy közepesen puccos szórakozóhely, ahol 30ezer egy korsó sör, és fizetni kell, ha a puha kanapés ülöhelyekre akarod letenni a hátsódat. A zene először valami ijesztő tuc-tuc volt, de aztán jött egy zenekar, akik kellemes és táncolható popzenével töltötték meg a termet.
Ez volt az első bandungi dizsi-élményem!
(09-12-01 / 09-12-06)
Szerdán a kedvenc könyv volt a téma az angolcsoportban. A legjópofább Teguh volt, akinek a kedvenc könyve a sajátja! :) Mármint ő a szerző. Angol szakosként írt egy angol-indonéz társalgási kézikönyvet, amely tartalmaz ország - és kultúrismereti részeket is. A könyv oktatási célra készült, Teguh tudja használni a magántanítványaival is, és az elsőéves angolszakosoknak is segítséget jelent majd. Már kiadót is talált hozzá! Nagyon ügyes, kíváncsi vagyok magára a könyvre!
Este tovább mélyítettem kapcsolatomat a motorkerékpár intézményével. Mentem néhány kört az utcában Harold félautomata motorjával. Na jó, az túlzás, hogy kört, mert befordulni nem tudtam, de haladtam egyenes vonalban kettesben. Az is valami! :)
Szombat este elmentünk a Tropicana nevű szórakozóhelyre Renével és ismerőseivel: egy leszbikus és egy ikerpárral. Utóbbiak az ikerség tényéből kifolyólag sosem ülnek egymás mellé. Aba és Ade egyébként velünk, ill. velem egy korúak és a meglepően normális fajtából valók. Értelmesek, kedvesek és viccesek. Ez utóbbi azért nagyon fontos, mert az indonézeknek ugyan van humorérzéke, csak ritkán fordul elő, hogy mi is ugyanazt találjuk viccesnek, amin ők fakutyaként vihognak. E két srácnak nyugati humora van, és a velük való találkozás döbbentett rá, hogy a Tünde-Ildi duóból mennyire hiányzik a fiúk humora és társasága. Tiszta felüdülés volt!
A Tropicana egy közepesen puccos szórakozóhely, ahol 30ezer egy korsó sör, és fizetni kell, ha a puha kanapés ülöhelyekre akarod letenni a hátsódat. A zene először valami ijesztő tuc-tuc volt, de aztán jött egy zenekar, akik kellemes és táncolható popzenével töltötték meg a termet.
Ez volt az első bandungi dizsi-élményem!
(09-12-01 / 09-12-06)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése