tag:blogger.com,1999:blog-2920701676634480485.post8179014423871837527..comments2012-05-25T18:47:52.803+07:00Comments on 80 év alatt a Föld körül - Bandung: Ubudból Padangbaiba avagy elefántfű és Buddha szobortartarugehttp://www.blogger.com/profile/05373542162655028437noreply@blogger.comBlogger2125tag:blogger.com,1999:blog-2920701676634480485.post-75699227266643261292010-06-13T00:50:56.084+07:002010-06-13T00:50:56.084+07:00A Balin használt közlekedési eszközeink terén szer...A Balin használt közlekedési eszközeink terén szerintem nem volt kérdés, hogy ki mennyit fizet és miért. Tünde és én béreltünk két motort, a többiek négyen pedig egy autót. Tehát négyőjüknek kellett elosztani az autó bérleti díját, ebből értelemszerűen Anettnek csak azokat a napokat, amíg velünk tartott. Az egy másik kérdés, hogy Tünde motorja sajnos lerobbant, és a közös út nagy részén csak az autót és az én motoromat használtuk. Történhetett volna fordítva is, és akkor nem Péter és én megyünk mindig motorral, hanem Tünde és mondjuk Eszter vagy én. Véletlen volt tehát, hogy Péter alig használta az autót. Így alakult, de ez nem változtat a költségek elosztásának eredeti leosztásán. Péter! Micsoda badarság ez, hogy Gergő, Eszter és Anett "ki zsarolásnak is értelmezhető praktikával" érték el, hogy kifizesd az autóbérlésben rád eső részt! Én végül nem voltam ott, amikor ezt megbeszéltétek, de nem hiszem, hogy többet akartak tőled elkérni, mint amennyi a te részed. Az meg, hogy éppen Gergő vagy az én zsebembe vándorol az a pénz, illetve, hogy én Gergőtől vagy tőled kapom meg azt az összeget, amivel tartoznak nekem, nos, az teljességgel lényegtelen!tartarugehttps://www.blogger.com/profile/05373542162655028437noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2920701676634480485.post-26289522611143005132010-03-25T00:44:14.986+07:002010-03-25T00:44:14.986+07:00Szerintem a görögdinnye-dzsúz igenis finom volt.
P...Szerintem a görögdinnye-dzsúz igenis finom volt.<br />Padangbai-ban, a warungban a harmadik ötvenezrest én találtam. Csak a történelmi hűség kedvéért. És ez valóban már nagyon közel volt ahhoz az asztalhoz, amelynél ültek is, ezért merült fel, hogy ez esetleg eltulajdonítás.<br />A szoba gyönyörű volt. Az ágyat beterített egy hatalmas szúnyogháló, amely felbirizgálta fotós szenvedélyemet. Néhány aktot lehetett volna csinálni, de nagyon kevés volt a fény, vakuval meg pont az izgalmas megvilágítás veszett volna el. Így, szomorúan, de letettem arról, hogy Ildiről végre elkészítsem első akt-sorozatomat :-)<br />A vita. Természetes, hogy kirobbant. Ekkor beszéltünk először egyáltalán arról, hogy ki hogyan képzelte az utazást, és annak költségeit. Az én verzióm az, hogy engem eszméletlenül átvertek és kihasználtak. Egyrészt, mert motort akartam bérelni, másrészt, ha már autó, akkor addig, amíg Bali-n vagyunk, harmadrészt pedig, alig ültem az autóban, mert az út nagy részét Ildi mögött tettem meg a motorján; gondolom, egy férfi sem engedte volna a barátját, aki történetesen nő (is), hogy egymaga furikázzon, nyomkövessen, várakozzon, miközben ő kényelmesen terpeszkedik egy hétszemélyes Toyotában. Ennek ellenére nekem fizetnem kellett a rám eső részt, mert a többiek úgy gondolták (ebbe végül azért mentem bele, mert Eszterék tartoztak Ildinek, és, mit ad isten, pont azt a pénzt szándékozták odaadni neki, amit tőlem kaptak a kocsiért. Mert a két összeg nagyjából azonos volt. Szóval, ki zsarolásként is értelmezhető praktikával sikerült elérniük, hogy kifizessek egy jogtalannak talált összeget. Mondjuk, sokkal szívesebben adtam Ildinek, mint nekik. És végül ezért nem vitatkoztam többet erről. De ez nem ennek a napnak a krónikája. Csak tematikailag ide tartozik.)Unknownhttps://www.blogger.com/profile/06099643641730503193noreply@blogger.com